Alsónyék község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Szekszárdi kistérség
Lakosság: 821 fő
Terület: 32.04 km²
Népsűrűség: 25,62 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

A Sárköz déli határán fekszik, Bátaszék közvetlen keleti határában. Az 55-ös és 56-ös utak kereszteződésének közelében lévő települést mindkét útról elérhetjük. Vonattal a Baja - Bátaszék - Dombóvár vonalon juthatunk el ide.

Története

Határában bronzkori régészeti leletek kerültek elő. A honfoglalás idején a Nyék törzs szálláshelye volt. Első írásos említése 1138-ból való (Neku). A török hódoltság idején elpusztult, lakói gyakran a környező mocsarak közé menekültek. A 17. századtól újra benépesült. A falu fejlődésének új lendületet adott a Sárköz vízrendezése (1851), a korábbi halászó életmódot felváltotta a jó minőségű föld művelése. Lakói általában reformátusok.

Nevezetességei

Református templom (késő barokk stílusú, 18. század vége)
Duna Menti Folklórfesztivál egyik színhelye
Évenkénti rotációs rendszerben (a sárközi faluk között), a "Sárközi Lakodalom" helyszíne
Sárközi szoknyák
Hagyományörző tánccsoport

Érdekességek

A Templom utcát régen Öreg utcának nevezték. Móricz Zsigmond azonos című írásában lehet róla olvasni. Az író itt többek közt a "sárközi egyke" témáját is felveti!

Református lakói a török hódoltság idején a mocsarak közé menekültek. A hagyomány szerint az is előfordult, hogy a portyázó török csapatok magyar szóval próbálták kicsalogatni őket rejtekükből: "Kati, Panni, Sári, Mári, gyertek ki, elmentek már a tatárok!" Alsónyék lakói a veszély elmúltával visszatértek falujukba, a régi Sárköz egyik legnagyobb mezővárosának, Kesztölcnek nevét viszont már csak a nyéki határ- és dűlőnevek őrzik. A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben meggazdagodott. Kiterjedt határában szívesen szereztek jó minőségű szántóiból a szomszédos német falvak lakói is.

Az alsónyéki Falumúzeum a régi jegyzőlakásban kapott helyet. A faluban gyűjtött anyagot a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum saját tárgyaival kiegészítve kiállítássá formálta.

Az egykori Duna menti mocsárvilágot szegélyező első magaslat szélén húzódott a főutca, a mai Templom utca.

Az 1792-ben épített barokk stílusú református templom mellett álló hatalmas, díszes házak - a lecsapolások után meggazdagodott - parasztpolgárság emlékét idézik. A Templom utca déli végén található - a hajdan a Sárköz számára termelő - szekszárdi Steig fazekas dinasztia hagyományait őrző Steig Ágnes és Jaszenovics Gáza műhelye, ahol ma is gyönyörű ólommázas sárközi tányérok, tálak, bokályok készülnek.

Hagyományőrző néptánccsoport is működik a településen.

Következő községek

További községek